Nagy Gyöngyi, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze előszavával jelentette meg a Kárpátia Stúdió Kiadó Révay Mór JánosnéA bolsevizmus napjai. Naplójegyzetek 1918-1919című kötetét. A lexikonszerkesztő A könyv az első világháborút követő összeomlás mindennapjait tárja az olvasók elé.

Azasszimilálódottfővárosi nagypolgári zsidó családban született Révay Mór Jánosné Györgyei Irén1918 őszén kezdte el írni naplóját, amelyet a kommün bukásáig vezetett. A kötet különlegessége, hogy abban a szerző a magyarországi bolsevizmus első kísérletéről ad hiteles képet, amely korszakról kevés forrással rendelkezünk. A napló nyomtatásban 1936-ban jelent meg, s mint Nagy Gyöngyi kiemelte, a benne megfogalmazottak párhuzamban állnak más, a kort bemutató memoárokkal, így pl. Tormay Cécile Bujdosó könyvével, Ritoók Emma Évek és emberek című munkájával, vagy Kozma Miklós Az összeomlás 1918–1919-ben című művével.

A naplóban olvashatunk a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéről (MANSZ), amelynekRévay Mór Jánosné egyik alapítója volt, s megemlékezett arról a toborzógyűlésről is, amelyet az otthonában rendeztek a nemzetgyűlési választásokat megelőzően. Képet kaphatunk a korszak napi nehézségeiről, az élelmiszer- és szénhiányról, de ír a feljelentésről, amely idős édesanyjáról állította alaptalanul, hogy nagy mennyiségű zsírt rejteget, s emiatt tartottak nálaházkutatást, de arról is olvashatunk, hogy megtiltották, hogy az 1919-ben elhunyt édesapját a családi sírboltba temesse.

A naplóból kitűnik: Révay Mór Jánosné elutasította Károlyi Mihály népköztársasági törekvéseit, akivel szemben – férjével egyetértésben – Tisza István mellett foglalt állást. Írásában szembeállította a kommün Vörös Újságjának híreit a mindennapok tapasztalataival, de nézeteit nemcsak írásban fogalmazta meg,többször megtörtént, hogy a Lánchídon sétálók figyelmét is felhívta a propaganda szólamai és a valóság közötti különbségre – mutatott rá Nagy Gyöngyi.

A kort jellemezte – fogalmazott a történész –, hogy azért kellett hosszabb időn keresztül egy szállodában élniük, mivel budai házukat Lukács György népbiztosnak utalta ki az államhatalom, s amikor később egy pesti házban sikerült lakást szerezniük, annak egyik szobáját proletárokkal kellett megosztaniuk.

A szerző életrajzi adataihoz csak nehezen jutott hozzá Nagy Gyöngyi, aki megtapasztalta, hogy Révayné 1945 utáni életéről is kevés adat áll rendelkezésre. Mint elmondta, az államszocializmus idején nemcsak a szerzőt, hanem a bolsevizmusról kritikát megfogalmazó naplóját is igyekeztek elfeledtetni, amely most Nagy Gyöngyi előszavával és Raffay Ernő ajánlásával látott napvilágot.