– Megdöbbentő módon elsikkadt a közérdeklődésből annak a sok tízezer fogságba esett és életét vesztett hadifogoly a története, akiket 1915 őszétől hajtottak végig a Balkánon – jelentette ki Margittai Gábor történész, az Emlékpontban május 27-én, pénteken 17 órakor megnyíló Szamár-sziget szellemkatonái című kiállítás létrehozója a vernisszázst megelőző napon.

A kiállítás rendezése idejére a sajtó is meghívást kapott a közgyűjteménybe, ahol az újságírókat köszöntve Miklós Péter, az intézmény vezetője elmondta: az első világháború végén a betegségektől megtizedelt foglyok szörnyű körülmények között szenvedtek a Szamár-szigeten.

– A szardíniai szigeten egy hete Áder János köztársasági elnök avatott emlékművet az áldozatok tiszteletére – emlékezetett Margittai Gábor, hozzátéve: abban, hogy a közemlékezetnek mégsem része a sorsuk, sokat tett a negyven éven át fönnálló kommunista diktatúra is. A kiállítás létrehozója a halálmars stációiról elmondta: 85 ezer fogoly indult el a Balkánon, ám az adriai kikötőbe érkező kontingensben már csak 25 ezren maradtak életben, ahonnan az egykori itáliai börtönszigetre szállították őket.

Az ismeretlen katonák méltóságának visszaadására Margittai Gábor három összetevőből álló projektbe kezdett. A Szamár-sziget szellemkatonái című könyve 2014-ben jelent meg, az azonos című nemzetközi multimédiás kiállítás több állomás után most érkezett Hódmezővásárhelyre, s egy Major Anita rendező által készített dokumentumfilm is bemutatja – immár egyre több nézőnek – az első világháború egyik legborzalmasabb történetét.

Miklós Péter intézményvezető a sajtótájékoztatót zárva hozzátette: az első világháborúra emlékezve az Emlékpont tavaly a Fronthétköznapok című kiállításával a háború mindennapjait mutatta be, míg a pénteken 17 órakor nyíló kiállítással és az azt követő beszélgetéssel az első világégés eddig kevéssé ismert oldalát mutatja be az intézmény.