A komoly ranggal bíró elismerést Pál László, a MÁV Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese vette át.

A díj a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért, valamint a nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredményekért adományozható. Az elismerést – a kilenctagú szakmai bírálóbizottság javaslata alapján – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át a vasúttársaságnak kedd délután a Parlamentben.

A MÁV sikeres pályázati dokumentációja a cég fejlesztési szervezeténél folyó főépítészi tevékenységet mutatta be, a 2012 és 2017 közötti időszakban megvalósult legjelentősebb épületfelújítási munkákon keresztül. A portfólió része volt a vasúttársaság több saját beruházása (köztük a Budapest–Újszász vasútvonal állomásainak – korábban Brunel-díjjal és ICOMOS-díjjal is elismert – rekonstrukciója, vagy a balatonszentgyörgyi, kaposvári, keszthelyi és pécsi vasútállomások felújítása), illetve Békéscsabán és Vácott – a NIF Zrt., mint beruházó-lebonyolító és a MÁV, mint szakmai irányító közreműködésével – megvalósult rekonstrukció is.

A vasúttársaság az ország legnagyobb ingatlantulajdonosai-vagyonkezelői közé tartozik, a nagyjából 7300 km hosszú vasúti pályahálózathoz több mint 10 ezer épület és közel ugyanannyi építmény tartozik. Az épületek funkciója, mérete, hasznosítása, kora és állapota rendkívül változatos, az állomány – a mai igényekhez képest – jellemzően túlméretezett és alulhasznosított. Ugyanakkor az épületállomány jelentős része igen értékes (műemléki, helyi vagy vasúttársasági védettséget élvez), és a felvételi épületek – azon túl, hogy megjelenítik egy-egy korszak ipari és építészeti örökségét – a mai napig a települések legfontosabb közintézményei közé tartoznak.

A MÁV célja, hogy a kezelésében lévő ingatlanállományt fenntartható módon, a jelenlegi és jövőbeli igényekhez illeszkedve adja át a későbbi generációknak.