Baté Szilveszter negyedszázada kutatja a történet hátterét, amelyről Románc és elmúlás című filmjének második feldolgozásában számolt be.

Baté Szilveszter elmondta: az elmúlt években sikerült felvennie a kapcsolatot a regénybeli Piroska, valójában Késői Katalin fiával. Katalin mindössze tizenhárom éves volt, amikor Hartunggal a Fekete Sasban rendezett mulatságon találkozott, s bár az akkor húszéves írót megérintette a lány szépsége, szó sem lehetett közöttük románcról, arról meg végképp nem, hogy a lány Hartung után utazzon egyedül a Balatonra.

Az igazi Piroska valódi történetéről Baté Szilveszter elmondta: az elismert székkutasi családból származó lány férjhez ment a katonaorvos Draskovics Pálhoz, akinek a nevén – hivatása miatt – e gy kisebb birtok volt. Ennek okán 1945 után kuláknak bélyegezték őket, s bár ingyenesen felajánlották az államnak a földterületet, menniük kellett. Csorváson húzták meg magukat, ahol a férj megbetegedett és nem élhette meg harmadik gyermeke születését. A családot az éhezéstől a rokonok jószívűsége mentette meg, s végül a Dunántúlon telepedtek le.

Katalin 1965-ben Budapesten ismét találkozott Hugo Hartunggal, akit kérdőre vont a regénybeli történet és a merőben más valóság közötti eltérés miatt, ám a német író – aki a regényből készült film forgatókönyvét is jegyzi – kijelentette: az írói szabadság adott számára lehetőséget a történetnek a valóságnál romantikusabb átírására és mint ezt Baté Szilveszter indokolta, a szereplő nevének megváltoztatásával is igyekezett óvni Katalin tisztességét.

Katalint megviselte a találkozás és visszavonultan élte életét 2008-ban bekövetkezett haláláig. Bár Baté Szilveszter találkozott vele és gyermekeivel is, azonban meg kellett fogadnia, hogy nem árulja el, melyik településen él a család.