Philippe Pradal polgármester augusztus 19-én hagyta jóvá a burkini viselését tiltó rendeletet a július 14-i 87 áldozatot követelő iszlamista merényletet követő érzelmekre és feszültségekre hivatkozva. Az intézkedést az önkormányzat azzal indokolta, hogy a ruhadarab látványa magában hordozza a közrend megzavarásának veszélyét.
Az Emberi Jogi Liga és Franciaországi Kollektíva az Iszlámfóbia ellen elnevezésű jogvédő szervezetek indítványára a nizzai bíróság gyorsított eljárásában viszont úgy ítélte meg, hogy a közrend megzavarásának veszélye nem áll fenn.
"A vitatott rendelet súlyosan és egyértelműen törvénytelen módon megsértette az alapvető szabadságjogokat, amelyek a személyes szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a vallásgyakorláshoz fűződőnek" - indokolta döntését a bíróság.
Cannes-ban jelent meg először július 28-án az az önkormányzati rendelet, amely megtiltotta a fürdőzést a város strandjain azoknak, akik "nem a szekularizációnak és a jó erkölcsöknek megfelelő öltözéket viselnek". Ezt követően további harminc, többségében jobboldali vezetésű tengerparti település döntött hasonló jellegű intézkedésről, ami heves politikai vitát váltott ki országos szinten. A tiltást a jobboldal vezető politikusai mellett Manuel Valls szocialista kormányfő is támogatta, kormányának több női tagja viszont ellenezte.
Időközben viszont a legfőbb közigazgatási bírósági szerv, az Államtanács a francia Riviérán fekvő Villeneuve-Loubet-ben bevezetett burkinitilalmat arra hivatkozva függesztette fel, hogy az ellentétes a szabadságjogokkal.
A precedensértékű döntés ellenére több önkormányzat is jelezte: nem fogja visszavonni saját rendeletét. Helyi egyesületek ezért a nizzai és a touloni közigazgatási bíróságokhoz fordultak, hogy kezdeményezzék a cannes-i, nizzai, a mentoni, a Roquebrune-Cap-Martin-i és a fréjusi tiltások feloldását.
Cannes-ban kedden már felfüggesztette a nizzai bíróság a tilalmat, Roquebrune-Cap-Martinben végül visszavonta azt a polgármester, Mentonban pedig csak augusztus végéig volt érvényben a tiltás.