Csakhogy pontosan tudják a szőrmés és szárnyas ragadozók is, hogy hol vannak az eleségtárak, és csak a lakomázni jövő csöppségekre várnak.

Így tehát, ha nem akarunk többet ártani, mint használni, rendkívül körültekintően helyezzük ki az etetőket! Elsőként jusson eszünkbe, hogy mennyire agilisak a macskák: jó magasra fel tudnak ugrani, szinte a legvékonyabb ágakon is akrobata módjára táncolnak át.

Emiatt tehát sem alacsonyan lévő, sem hüvelykujjnál vastagabb ág közelébe nem érdemes tennünk a madáretetőt, mert a macska könnyen megközelítheti.

A másik veszélyforrás a vágómadarak, akik szintén prédára lesnek az ínséges időkben. Ha tehetjük, tegyük olyan helyre az etetőt, ahol vékonyabb ágak lógnak be köré, hogy ne tudjon hirtelen rájuk csapni a kampós csőrű. Oszlopra semmiképp se tegyük a kert közepére, mert lehet, hogy nekünk esztétikai élmény, de az énekesmadaraknak vesztőhely lehet.