A kotyogós vagy a darálós kávéfőzők sok szemetet termelnek, de legalább nincsenek kapszulában, így az egyetlen kidobandó dolog a kávézacc marad – gondolhatnánk. Csakhogy ez messze áll a valóságtól, ugyanis nemhogy nem kukába való az, ami a kávénk után marad, hanem épp ellenkezőleg! A kávézacc az egyik leghasznosabb háztartási „végtermék”, amit a kertben jó helyre téve újrahasznosíthatunk.

A legegyszerűbb, ha komposztként tesszük mindezt. Ha van kertünk, ott nincs is kérdés, de lakásban sem kell mindjárt a kommunális tároló felé venni az irányt, hiszen rengeteg beltéri módszer van a komposztálásra. A kávézacc ugyanis amellett, hogy tele van értékes szerves anyagokkal, sokféleképpen felhasználható odakint, a veteményesben. Remek tápanyagforrás a gilisztáknak és más csúszómászóknak, amelyek a zaccot „átalakítva” értékes termőföldet adnak cserébe.

A kertben nagyon jó a kártevők ellen, és tápanyagnak sem utolsó.

Az egyik ilyen a kárelhárítás. A csigák – legyenek házasak vagy mezítelenek –, valamint a macskák egyszerűen nem viselik el a zacc illatát, inkább messze elkerülik a virágokat, zöldségeket. Így aztán tisztán tarthatjuk kerti növényeinket! A zacc egyébként nemcsak jó illatú, de kis tálkában a hűtőbe téve még az erős, kellemetlen szagokat is elnyeli.

Egy igen speciális felhasználási területe is van, de ezt csak a profi kertészeknek ajánljuk! A gombaspórákat keverjük össze a zaccal és szalmával, és zárjuk le légmentesen 2–3 hétre szobahőmérsékleten. Az idő leteltével, ha a körülmények megfelelőek voltak, már lehet is „szüretelni”.

Tudtad, hogy még homok is mehet a komposztba?

Sokan azt hiszik, hogy a jó komposztba csak a lebomló hulladék tehető, azonban ez nem feltétlenül igaz.

Sokan azt hiszik, hogy a jó komposztba csak a lebomló, szerves anyag tehető azon számon aligha kérhető logikától vezérelve, hogy ami porból lesz, az porrá is válik. Ez eddig igaz is, csakhogy még akár papírhulladékot is tehetünk bele!

A komposztálás ma már annyira szerteágazó „kertművészet”, hogy külön szakirodalma van, ráadásul ahány háztartás, annyi szokás. Műanyag vagy faláda, beltéri vagy kültéri, több frakció van, mint a dán parlamentben összesen.

Eligazodni köztük igen nehéz, de igyekszünk segíteni! Most egy pár olyan anyagot veszünk végig, amelyet legtöbben inkább a kommunális hulladékba dobnak, s nem a komposztba, pedig nem kell tőlük félni. Sőt kifejezetten sokkal járulnak hozzá termőtalajunk feljavításához, hogy minél sikeresebben tudjuk nevelni növényeinket!

Az egyik ilyen a papírhulladék. Persze a színes, lakkozott, fóliázott darabok, de még az újságok sem alkalmasak erre. Ellenben az írólap, a karton és más kevésbé színes papírok 5–10 százalékban rendkívül hasznosak például a folyadék megkötésében és a talajlazításban.

Ha azt mondom, hogy mehet homok is a komposztba, akkor sokan csak néznek, hogy miért, hiszen általában a silány vagy sívó hazai talajt szeretnék felhúzni szerves anyagokkal. Aki ilyen helyen lakik, az ezt a bekezdést inkább ne olvassa tovább! Aki viszont agyagos, márgás kerttel van „megáldva”, az nyugodtan szórja meg a komposztját egy kis homokkal, ugyanis sikeresen fellazíthatja vele a talajt.

A tea- és kávézacc sem univerzális, ezeket főleg a szobanövényeink szeretik, közülük is azok, amelyek a savasabb talajt kedvelik. Ebben az esetben se menjünk 10 százalék fölé, mert a zaccban lévő magas csersavtartalom könnyen megárt, de egy keveset tehetünk akár a beltéri biohulladék közé is.

A kávézaccot sokan a lefolyóba öntik azt gondolván, hogy ez valamiféle furcsa „varázslat” hatására a legbrutálisabb szennyeződést is feloldja. Ez nem igaz, ellenben hamar eldugíthatjuk vele a mosogatót.