2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafogyasztását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük. Ugyan az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, – Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent – de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy hazánk is teljesíteni tudja a 2030-as célszámokat.

A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja* alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok, ugyanis a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet jelentősen csökkenteni.

Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé

Magyarországon, az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi–mutatóért, az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 32 százalékáért, a lakossági fűtés-hűtés a felelős. Otthonaink 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően szigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett szigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Évente 2 millió tonnával csökkenthető lenne a CO2 -kibocsátás, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni.

Szigeteljünk!

Egyéni szemléletváltásra van szükség. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2022 között az új lakóingatlanok csupán 20 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. A legzöldebb energia a fel nem használt energia!

Ablakon kidobott pénz is lehet a szigetelés, amely évtizedekre fogva tarthat

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

„A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.

Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük a környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, együnk kevesebb állati terméket!

A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.

*A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, ami az északiféltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.