így annak legfontosabb üzenetei közvetlenül is eljuthatnak a pedagógusokhoz és a diákokhoz. Az Ütközéspont kampány célja a veszélyforrások tudatosítása, valamint felhívni a közúti közlekedésben résztvevők figyelmét a közlekedési szabályok betartásának fontosságára. Az edukációs kezdeményezés egyik kiemelt célcsoportja a már önállóan közlekedő tizenévesek és fiatal felnőttek, akik jellemzően kerékpárral vagy gyalogosan tévednek a sínekre, illetve járművek utasaiként.

A MÁV és az ORFK-OBB arra kéri az oktatási intézményeket, hogy a felhívást juttassák el a pedagógusoknak és ajánlják diákjaik figyelmébe, lehetőség szerint a kampány plakátját függesszék ki a faliújságra, illetve tegyék közzé az iskola Facebook oldalán.

Az Ütközéspont kampány egy interaktív online játékkal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedés szabályaira, amely tulajdonképpen egy dramatizált „memória kihívás”. Az Ütközéspont weboldalán elérhető online játék a baleseti helyszínelők munkájának bemutatásán keresztül tárja a fiatalok elé a vasúti balesetek drámai valóságát. A játékos feladata, hogy egy rendőrtisztet megszemélyesítve a baleset helyszínén megtalálja a különböző nyomokat és azok, valamint a szemtanúk és a szakemberek vallomásai alapján rekonstruálja az eseményeket.

A játék egyedi hangulatáról a 360 fokban körbejárható, virtuális baleseti helyszín, egy valódi vonatszerelvény, az ütközésben megrongálódott autó, valamint a tűzoltóság és rendőrség járművei és munkatársai gondoskodnak. A játék szereplői között feltűnik Nagy Zsolt színész, aki a virtuális baleset sérültje, és Gál Kristóf rendőrségi szóvivő is, aki az online térben a játékos nyomozótársát alakítja.

Ne feledjük, a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincs az ütközés megelőzésére. Körültekintő közlekedéssel a vasúti átjárós balesetek is megelőzhetők.

HÁTTÉR:

A MÁV a vasúti átjárókban történt események számának csökkentése, és a figyelem felhívása céljából több mint tíz éve tart vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket a rendőrség területileg illetékes munkatársainak közreműködésével. A közös ellenőrzéseket a közút és vasút kereszteződéseiben 2018 óta rendszeresen, éves szinten 60-70 helyszínen végzik.

De melyek is a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek legfőbb okai? Gyakran tapasztalható, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a „még átérek” gondolkodásmód –, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. A statisztikák szerint évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok.

Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata okozzák. Kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot. Tóparti vasútvonalak mentén pedig előfordul, hogy matrac, kenu, nagyméretű felfújható játékok miatt nem látják a közeledő vonatot. Ez különösen a Balaton felújított déli partján jelent veszélyt, ahol a modern vonatok – a régen megszokotthoz képest – csendesebben közlekednek. Júniustól az elkészülő villamosításnak köszönhetően Szabadbattyán és Balatonfüred között is figyelemmel kell lenni erre.