Egy nap a holnapért, a klímáért! 1985 óta megállíthatatlanul melegszik a Föld légköre, a klímaváltozás lassan visszafordíthatatlan lesz, ennek ellenére nem változtatunk életmódunkon – erre figyelmeztetnek a Föld napja alkalmából klímavédelmi szervezetek. A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Energiafaló lakóépületeink rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melynek csökkentése szakszerűen tervezett energiahatékonysági felújítások nélkül nem sikerülhet. Szigeteljünk, de nem mindegy mivel és hogyan!

Ki fizeti a számlát?

Az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 16 százalékáért otthonaink fűtése és hűtése a felelős, amelynek 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett hőszigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével 2 millió tonnával csökkenthető a CO2-kibocsátás évente, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődnek.

Mit tehetünk a Földért?

Egyéni szemléletváltásra van szükség, vélik a Knauf Insulation szakemberei. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata „FF" vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2019 között az új lakóingatlanok csupán 17 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű, ami megfelel majd a 2022 közepétől alkalmazott követelményeknek**. Jól megtervezett és kivitelezett szigeteléssel egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását szigeteléssel legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítást jelentene és jelentősen csökkenne épületeink környezetkárosító hatása is. Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi – NO2, CO2 – mutatóért a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés-hűtés a felelős.

Ablakon kidobott pénz, ami évtizedekre fogva tarthat

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

„A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.

Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás, kevesebb károsanyag-kibocsátás
Évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya. Körülbelül azonos méretű családi házak esetében érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően. Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével.

A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek több haszna is van: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően) és jelentősen csökkenhet a karbonlábnyomunk is.

*A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.

**Közel nulla energiaigény: eredetileg 2021. január 1-től, rendelet módosítás alapján viszont 2022. július 1-től a korábbiaknál sokkal szigorúbb épületenergetikai követelményeket kell kielégíteniük az újonnan épülő épületeknek.