Ennek keretében nyílt meg a molnárház kamrájában az Életörlők című malomtörténeti tárlat, amelyet Terendi Viktória, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója mutatott be.
A látogatók a különféle malom-típusokat bemutató maketteken keresztül ismerhetik meg a vidékünkön „élet”-nek is nevezett gabona őrlésének múltját, a szárazmalom, a hajómalom és a szélmalom szerkezeti és technológiai sajátosságait, valamint kulturális jelentőségüket.

A határon átnyúló pályázati projekt keretében létrejött kiállítás teszi egésszé azt a képet, melyet a Tornyai János Múzeum erzsébeti népi kiállítóhelyén ismerhetnek meg a látogatók a szélmalmokról és más, hazánkban használatos malom-típusokról. Az 1856-ban Csánki Bálint molnár által épített malomban a 20. században a kenyérgabonák mellett takarmánynak szánt kukoricát is daráltak, így a tanyaudvar kiváló helyszínt jelentett a kukoricafosztás évszázados hagyományának, közösségi élményének felelevenítésére is.

A programot közel háromszázan keresték fel, finom volt a puliszkás és kukoricagombócos ételkóstoló, a hangulatos népi muzsikáról Szakáll László, Tószegi Ferenc és barátaik gondoskodtak.

Felléptek a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ gyermek néptánccsoportjai Tápainé Mariann irányításával, az a kukorica fosztásának és darálásának technikáját Papp József daráló gyűjtőtől ismerhették meg a látogatók, s a gyerekek csuhéból készíthettek virágokat a BFMK munkatársai, Somogyi Rózsa és Selmeczi-Tóth Andrea vezetésével.