A több mint 100 billentyű számos olyan megoldást kínál, amellyel gyorsíthatjuk a munkánkat. Blog sorozatunkban ezúttal a tízujjas vakírást, és annak számos előnyét mutatjuk be.

Minden felhasználónak megvan a maga gépelési technikája. Sokan kettő vagy négy ujjal pötyögnek, miközben a billentyűzetet és a monitort pásztázzák felváltva. Így a betűk keresése és a beírt szavak ellenőrzése időigényes. Gyakorlással elérhetjük, hogy ujjaink reflexszerűen nyomják le a kívánt billentyűket, miközben a monitoron követhetjük a bevitt szöveget: azaz vakon, 10 ujjal gépelhetünk!

A tízujjas vakírás

A 10 ujjas vakírást a következőképpen tudjuk alkalmazni:

Helyezzük a nyolc ujjunkat a nyolc meghatározott billentyűre (A, S, D, F – bal kézfej ujjai; J, K, L, É – jobb kézfej ujjai). Az adott betűt mindig a hozzá tartozó ujjunkkal ütjük le, és onnan a meghatározott rend szerint nyúlunk ki a többi billentyűre is. A szóközt a hüvelykujjunkkal nyomjuk le.

Ezzel a módszerrel elsajátítható, hogy a karakterek bevitele közben ne a billentyűzetre fókuszáljunk, hanem a szöveg helyességére és a gondolataink megfogalmazására. Ezen felül pedig akár 30%-kal eredményesebbek tudunk lenni már a kezdő fázisban is.

Szemünk helyett az ujjainkkal

Billentyűzete használatakor már Ön is biztos érzékelte, hogy az F és J betűkön, valamint a numerikus rész 5-ös billentyűjén egy kitapintható pont- vagy vonalszerű kiemelkedés található.

Az aprócska dudor kiindulópontként segíti a tapasztalt, "vakon" gépelőket, hogy a megfelelő billentyűket tapintással is megtalálhassák, és ne kelljen a bullentyűzetet nézniük. Továbbá ugyanezek a kitüremkedések segítik a látássérült és gyengénlátó felhasználókat a számítógép használatban.