A kis kötet elkészítésében részt vet a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület is. A konferenciának a hódmezővásárhelyi Emlékpont adott otthont.

Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke kifejtette: a tizenhat témát felölelő kiadvány és a hozzá kapcsolódó országos konferenciasorozat célja, hogy a közélet fontos kérdéseiről beszélhessenek az emberek és elmondhassák véleményüket – adott esetben kritikáikat is és megfogalmazva – arról, hogy mit is várnak a politikától.

Az est előadója, Mráz Ágoston, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója és vezető elemzője rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni. Mint felvázolta, Magyarországon az elhúzódó rendszerváltás csak 2010-ben zárult le. Ezt követte az új alaptörvény elfogadása, amely preambulumában rögzítette viszonyát a – legfontosabb jogszabály szerint nemzetfenntartó erőként számon tartott – kereszténységhez.

A hitoktatásról szólva Mráz Ágoston emlékeztetett a kommunista hatalom hozzáállására, amely azt a templomokba száműzte, azonban 2010 után lehetőség nyílt arra, hogy erkölcsi kérdésekkel foglalkozzanak a diákok a hittan, vagy az erkölcstan órákon.

Az elemző rámutatott: a magyar társadalom atomizálódott, amelyet a korábbi hatalmaknak az individuumot hangsúlyozó és preferáló politikája is segített, hiszen a kádári időkben politizálni csak otthon volt szabad, közösségekben nem, aki a hatalomról nyilvánosan kritikát mondott, az a saját szabadságát kockáztatta. Így aztán nem is jöhettek létre ilyen közösségek.

Mráz Ágoston szólt arról is, hogy keresztény politika eredményesen csak a többség támogatásával valósítható meg. Rámutatott arra is, hogy – bár a keresztényi értékekkel harmonizál a boltok vasárnapi zárva tartása – a keresztény embereknek is be kell látni, hogy az örömét a fogyasztásban megtaláló többség ellen politizálni eredményesen nem lehet, s a várható politikai veszteséget megelőzendő hozta a sokaknak váratlannak tűnő döntését a kormány. Az elemző azt is hozzátette: a keresztény embereknek nem kötelező vasárnap bevásárolni, és ha az üzletek azt látják, hogy a vasárnapi munkabért és villanyszámlát sem fedezi a forgalom, nem fognak kinyitni.

A jegybank alapítványaival kapcsolatos történések kapcsán Máz Ágoston leszögezte: a keresztény szervezeteknek feladatuk nemcsak a jót meglátni, de a rosszra is figyelmeztetni. Mint kifejtette, az Magyar Nemzeti Bank alapítványai a soha ilyen magas eredményt nem produkáló jegybank nyereségét jó célokra igyekeztek fordítani, azonban hiba volt tevékenységüket megpróbálni nem transzparenssé tenni.

– A politikától, a társadalmi diskurzustól távol a helye az egyházaknak – idézte negatív példaként az egykori szocialista miniszterelnök, Horn Gyula véleményét hozzászólásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a KÉSZ helyi szervezetének titkára, rámutatva, hogy keresztény fundamentumokra épülő társadalmi rendszerre van szükség. Miklós Péter figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint másfél millióan „tűntek el” a történelmi egyházak táborából, miközben ma – a közvélekedés szerint – nem divatos kereszténynek lenni. Hozzátette még – saját pedagógusi tapasztalatára utalva –, hogy ha a fiatalok megismerik a kereszténység igazi lényegét, tudnak azonosulni annak értékeivel.

Árva László, a KÉSZ vásárhelyi elnöke zárszavában rámutatott: a közösségszervezés fontos színterének kell lennie az iskoláknak, s hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek munkáját megnehezítő jogszabályokon változtatni szükséges, hogy a felesleges bürokrácia gátja nélkül végezhessék társadalomszervező munkájukat.