Az 1956-os forradalom hatása a szomszéd országokban élő magyarságra címmel rendezett tudományos tanácskozást a hódmezővásárhelyi Emlékpont, amelyen szakemberek a magyarok által is lakott Délvidék, Erdély, Felvidék és Kárpátalja a magyar forradalommal összefüggő történéseit vették górcső alá.

– A Nemzeti Emlékezet Hete programsorozatában az Emlékpont rendhagyó történelemórákkal, történelemversennyel, könyvbemutatókkal és konferenciákkal emlékezik a 63 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharcra – mondta el köszöntőjében Miklós Péter. Az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója hozzátette: kevés szó esik arról, hogy Erdélyben tömegével indítottak olyanok ellen pereket, akik nem szervezkedtek, mindössze szimpatizáltak a magyarországi forradalom eszméivel, s így vontak eljárás alá egyes értelmiségieket, lelkészeket, gimnazistákat és tanáraikat. Mindez igazolja – fogalmazta meg Miklós Péter –, hogy a kommunista diktatúra nemcsak Magyarországon, de a szomszédos, szocialista típusú államokban is hasonló mechanizmus alapján működött, annak irányítói attól féltek, hogy ha a budapesti forradalmi eszmék beszivárognak Csehszlovákiába, Romániába, vagy a Szovjetunió magyarok-lakta területeire, veszélyt jelentenek az ott működő totalitárius rendszerre.

Az előadók közül elsőként Vajda Barnabás történész, a szlovákiai Selye János Egyetem docense vázolta fel, hogy miként változott meg a kollektív életérzés a szlovákiai magyarok körében a félelemtől a büszkeségig. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanára a Kádár és Tito közötti kapcsolatot mutatta be, kitérve a forradalom leverése után Jugoszláviába érkezett magyar menekültek helyzetére is. A nyugalmazott beregszászi főkonzul, Tóth István kutató a kárpátaljai megtorlásokról beszélt. A Bolyai Tudományegyetem egyes hallgatói és oktatói ellen indított koncepciós perekről a marosvásárhelyi származású nyugalmazott újságíró, kutató, Tófalvi Zoltán tartott előadást.

A konferenciát, amelynek levezetője Vincze Gábor, az Emlékpont történésze volt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára történész-levéltárosának előadása zárta. Bandi István 1956 késői visszhangjaként a bukaresti magyar líceum két oktatója ellen 1961-ben lefolytatott pert ismertette.

A nagy számú hallgatóság soraiban ott ültek a Bethlen Gábor Református Gimnázium és a Németh László Gimnázium és Általános Iskola történelem iránt érdeklődő tanulói is.