Az Országgyűlés egyetértése esetén egy hónapra rövidülhet le a külföldön szerzett diplomák hazai elismerése. A doktori képzés rugalmasabbá válhat azzal, hogy a javaslat szerint a mesterképzés utolsó évével párhuzamosan is elvégezhető lesz.

Az ITM szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy törvénymódosítási kezdeményezés az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartásúakban is megalapozhatja az idén ősszel és jövő januárban két ütemben megvalósuló, harmincszázalékosat meghaladó béremelést.

A parlamenti elfogadással a külföldön végzett magyarok diplomáinak elismerése egy hónapra rövidülhet le. A kormány már dolgozik a folyamat ingyenessé tételén is - tették hozzá.

Mint írták, hogy a tehetséges fiatalok érdekeit szolgálva változnának a doktori képzés feltételei: a doktoranduszok a legmagasabb szintű posztgraduális képzésen már a mesterképzés utolsó évében tehetnének lendületes tudományos, kutatás-fejlesztési pályakezdésükért.

A törvényjavaslattal a kormány a szakképzés versenyképességét is tovább akarja erősíteni, tehetséggondozó diákkör és mentorprogram indulna, kiemelten a hátrányos helyzetű tanulókra fókuszálva - jelezte az ITM.

Hozzátették, hogy a technikumokkal és szakképző iskolákkal szembeni alapvető elvárás, hogy mindenféle élethelyzetből induló fiatal számára megteremtsék a személyes boldogulás lehetőségét. Miközben a mérnökképzés előszobájaként egyenes utat kínálnak az egyetemi továbbtanuláshoz, hathatósan kell segíteniük a tisztes megélhetést nyújtó szakmaszerzést is - írták.

A tevékenységét, képzési kínálatát megfelelően tükröző új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működhet tovább a Testnevelési Egyetem - közölték.

A Debreceni Egyetem ellátandó közfeladatai közé bekerülhet a hazai vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése. Az intézmény bázisán jön majd létre a működését jövőre megkezdő Nemzeti Oltóanyaggyár a hajdú-bihari megyeszékhelyen - jelezte a minisztérium.

"A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, éppen ezért korábban sosem látott összegeket fordít a hazai felsőoktatásra. 2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában" - emelték ki az ITM közleményében.