A hódmezővásárhelyi születésű művész és felesége hamvait a városi díszsírhely-parcellában helyezték el, sírkövüket közadakozásból állították fel.

A megemlékezésen beszédet mond Gottfried Barna, a HM Katonai Főosztály szakreferense, közreműködik Zoltán Péter Bessenyei-díjas klarinétművész, valamint Dudás Ferenc tábori lelkész.

Síremlékavatással és emlékkiállítással tiszteleg szülővárosa, Hódmezővásárhely a 135 éve született Darvassy István festőművészre.

Szülővárosában, Hódmezővásárhelyen temetik újra a mai napon Darvassy István (1888-1960) festőművészt, akinek síremlékét magánkezdeményezésből és közadakozásból állították fel a Kincses temetőben. A 135 éve született alkotót az első világháború frontjain tanúsított helytállásáért Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. A leginkább mártélyi tematikájú műveiről ismert művész porrét készített IV. Károlyról, az utolsó magyar királyról, Horthy Miklós kormányzóról, valamint szülőhelyének leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármesteréről, Juhász Mihályról is.

A nemesi családból származó Darvassy István – a hódmezővásárhelyi református anyakönyvek tanúsága szerint - 1888. április 19-én látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen. A szüleit korán elvesztő ifjú a református főgimnáziumban érettségizett. A rajz és festészet iránt érdeklő diákként Rudnay Gyula rövid időt megélt, helyi festőiskolájában tanult a 20. század első évtizedének derekán. 1912-ben szerzett tanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolán. Közel fél évszázadon át tanított először Szegeden, majd a húszas évektől kezdődően a fővárosban a felsőipariskolában, amelynek rövid ideig igazgatója is volt. A hazafias elkötelezettségű művésztanár a világháború kitörésekor önként vonult be Debrecenbe katonai szolgálatra. Az orosz fronton 1915 húsvét hétfőjén egy nagy erejű ellenséges betöréssel szemben tartotta szakaszával védőkörletét, és kézigránátharcban akadályozta meg a szomszédos lövészárkok elfoglalását. E hősi tettért Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki, mint a 39. gyalogezred zászlósát, és ennek alapján avatta vitézzé Horthy Miklós kormányzó 1924-ban. A Nagy Háborúban megsebesült és előléptetett Darvassy megjárta az olasz frontot, majd Badenben, 1917-ben megfestette IV. Károly portréját. Számos kiadványt illusztrált, többek között az 1910-es évek vásárhelyi folyóiratának, a Jövendő számainak borítóját, illetve hazafias elhivatottsága és katonai múltja alapján a két világháború közötti háborús köteteket. Festészetének ihlető forrása Mártély volt, ahová a nyári szünetekben a fővárosból „hazajárva” döntően a halászok munkáját vetette vászonra, papírra. Táj- és életképei mellett jelentősek a szegénységben élő nincstelenek, a viskókban, putrikban lakók mindennapjait megörökítő alkotásai is. Szülővárosa két jelentős portrémegbízása a Tornyai János Múzeum képzőművészeti gyűjteményét gyarapítja: 1923-ben festette meg Juhász Mihály királyi főtanácsos, polgármester, majd 1940-ben az „országgyarapító” Horthy Miklós kormányzó egészalakos portréját.

Az 1960-ban, Budapesten elhunyt művész és felesége, Mittelholzer Márta (1908-1992) hamvait ünnepélyes keretek között Hódmezővásárhelyen, a Kincses temető díszsírhely-parcellájában – az egykori mentor és barát, Tornyai János sírjának szomszédságában ‑ helyezik végső nyugalomra, Darvassy születésének 135. évfordulóján. A közadakozásból elkészült síremlék avatásán Gottfried Barna történész, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztályának szakreferense méltatja Darvassy István katonai erényeit és életpályáját. A ma délután 5 órakor kezdődő megemlékezésen áldást és imát Dudás Ferenc százados, református tábori lelkész mond, az esemény zenei közreműködője Zoltán Péter Bessenyei-díjas klarinétművész lesz.

A Tornyai János Múzeum szervezésében április 27-én, 17 órakor kamarakiállítás nyílik Darvassy István alkotásaiból és személyes tárgyaiból az Alföldi Galéria földszintjén.