Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa, a kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón felidézte, az egyesület 2021-ben Beporzó hadművelet néven elindított természetvédelmi street art programjában Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket. A program második ütemeként a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási programot indítottak. A februártól késő őszig tartó vizsgálat célja felderíteni, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be – közölte a projekt koordinátora.

A méhlegelő nem azt jelenti, hogy innentől nem gondozunk egy területet

Az elmúlt időszakban nagy vitát, sőt pártpolitikai színezetet is kapott a méhlegelők kérdés, amivel mi is foglalkoztunk már

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester kifejtette, a klímaváltozás miatt a városok, így Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. A kedvezőtlen változások mérséklése érdekében aktív cselekvésre van szükség. Át kell alakítani a zöldfelületeket, olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.

Torma Attila, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatója elmondta, a kutatások során a szakdolgozók, és PhD-hallgatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön. A méhlegelők talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, választ adva a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben bekövetkező változásokra.

• A pontosabb eredmények érdekében a szegedi méhlegelők számát megduplázták, immár 22 ilyen terület van a városban, és egyaránt előfordulnak a belvárosban és a külső területeken is

– közölte az adjunktus.

A vizsgálatok egyik célja a zöldfelületek számára olyan – lehetőleg őshonos fajokból álló – növénytársulások kialakítása, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához és lehetőleg önfenntartók.

(Mondolo Egyesület)