Attól tartanak, hogy a foszforral való visszaélésünk végzetes műtrágyahiányhoz vezethet, ami megzavarhatja a globális élelmiszertermelést. Ugyanakkor a szántóföldekről kimosott foszfátműtrágya – a folyókba, tavakba és tengerekbe jutó szennyvízzel együtt – kiterjedt algavirágzást okoz, és halállományokat veszélyeztető halott zónákat hoz létre a vizekben.

Emellett az foszfor túlzott használata az egész bolygón növeli a metán kibocsátását, ami tovább fokozza a globális felmelegedést és a szén-dioxid-kibocsátás okozta klímaválságot – figyelmeztettek a kutatók.

„Elérkeztünk egy kritikus fordulóponthoz” – mondta Phil Haygarth, a Lancaster Egyetem professzora. „Lehet, hogy vissza tudunk innen fordulni, de ehhez tényleg össze kell szednünk magunkat, és sokkal okosabbnak kell lennünk a foszfor felhasználásában. Ha nem tesszük, akkor olyan csapással nézünk szembe, amelyet „foszforgeddonnak” nevezünk.”

A foszfort 1669-ben fedezte fel Hennig Brandt német tudós, aki izolálta a vizeletből, azóta pedig bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen eleme az életnek. A csontok és a fogak nagyrészt ásványi kalcium-foszfátból – egy ebből származó vegyületből – állnak, miközben ez az elem biztosítja a DNS-t cukor-foszfát-gerincét is.

• Leegyszerűsítve: nincs élet a Földön foszfor nélkül

– magyarázta Penny Johnes, a Bristoli Egyetem professzora.

Az elem globális jelentősége abban rejlik, hogy a termésnövekedés elősegítésére használják. Évente körülbelül 50 millió tonna foszfátműtrágyát adnak el világszerte, ezek a készletek pedig döntő szerepet játszanak a bolygó 8 milliárd lakosának táplálásában.

Jelentős foszforlelőhelyek azonban csak néhány országban találhatók: Marokkó és Nyugat-Szahara rendelkezik a legnagyobb mennyiséggel, Kína a második legnagyobb lelőhely, Algéria pedig a harmadik a sorban. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a tartalékok a korábbi szint 1%-ára csökkentek, míg Nagy-Britanniának mindig is importra kellett támaszkodnia. „A hagyományos kőzet-foszfát készletek viszonylag ritkák, és a műtrágyagyártás céljára történő kitermelésüknek köszönhetően kimerültek” – tette hozzá Johnes.

A kilátások sok elemzőt aggasztanak, akik attól tartanak, hogy néhány kartell hamarosan ellenőrzése alá vonhatja a világ készleteinek nagy részét, és a nyugatot rendkívül kiszolgáltatottá teheti a megugró árakkal szemben. Az eredmény az 1970-es évek olajválságának foszfát megfelelője lenne.

Új technológia segíthet globális műtrágyakibocsátás kezelésében

A szintetikus műtrágya nagymértékben támaszkodik a karbamidra, egy szintetikus nitrogénkötő anyagra, az új technológia csökkenti a környezeti károkat.

Azt mondják, pazarlóvá váltunk a szántóföldeinkre felvitt foszfátok felhasználásában. A belőlük kimosott műtrágya – és a foszforban gazdag szennyvíz kibocsátása – a víz nagymértékű szennyeződését és káros algavirágzást idézett elő. A világ legnagyobb édesvizei közül néhányat jelenleg is sújtanak, köztük az oroszországi Bajkál-tavat, az afrikai Viktória-tavat és az észak-amerikai Erie-tavat. Erie virágzása az elmúlt években a helyi ivóvíz mérgezéséhez vezetett.

„Ahogyan a szárazföldön, úgy a vízi növények növekedését is segítik a foszfátok” – mondta Haygarth, a Foszfor: Múlt és Jelen társszerzője. „És ennek most katasztrofális következményei vannak a folyókban, tavakban és tengerekben. A virágzástól burjánzó részek közül sok holt zónává vált, ahol kevés élőlény marad életben, ezek a zónák pedig terjeszkednek. A Mexikói-öbölben például minden nyáron kialakul egy holt zóna.”

Az ilyen válságok más környezeti problémákat is okoznak. „Az éghajlatváltozás azt jelenti, hogy egységnyi foszfátszennyezésre vetítve több algavirágzást kapunk a melegebb körülmények miatt” – mondta Bryan Spears professzor, az Egyesült Királyság Midlothian-i Ökológiai és Hidrológiai Központjának munkatársa.

Kutatók szerint az emberi vizelet lehet a kémiai műtrágyák alternatívája

Mivel a műtrágya hiánya továbbra is fennáll, a peecycling – azaz az emberi vizelet újrahasznosításának folyamata – növelheti a tápanyagban gazdag növények terméshozamát.

„A probléma az, hogy amikor az algák elpusztulnak, lebomlanak és metánt termelnek. Tehát a virágzás növekedése azt jelenti, hogy még több metán kerül a légkörbe – és a metán 80-szor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. Ez valódi aggodalomra ad okot.” Spears egy olyan csapatot vezetett, amelyben Haygarth és Johnes is helyet kapott, és amely nemrégiben készített egy jelentést, az „Our Phosphorus Future” címmel, amelyben felvázolják a közelgő válságunk megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Ezek közé tartozik a foszfor újrahasznosításának javítása, valamint az alacsony foszfor-lábnyomú egészséges táplálkozásra való globális átállás biztosítása is.

(forrás: TheGuardian)