A kutatás azt mutatja, hogy az antimikrobiális kolisztin, amelyet Kínában évtizedeken át növekedésserkentőként használtak a sertés- és csirkefarmokon, olyan E-coli törzsek megjelenését eredményezte, amelyek nagyobb valószínűséggel kerülik ki az immunrendszerünk első védelmi vonalát. Bár Kínában és sok más országban a kolisztint, mint állattenyésztési élelmiszer-adalékanyagot már betiltották, az eredmények az antibiotikumok túlzott használata által jelentett új, jelentős veszélyeire figyelmeztetnek.

• Ez potenciálisan sokkal veszélyesebb, mint az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia– mondta Craig MacLean professzor, az Oxfordi Egyetem kutatásának vezetője.

Az eredmények jelentős hatással lehetnek a kolisztinnel azonos osztályba tartozó új antibiotikumok, az antimikrobiális peptidek (AMP) kifejlesztésére is, amelyek a tudósok szerint a veleszületett immunitás veszélyeztetésének különös kockázatát jelenthetik.

Az AMP-k olyan vegyületek, amelyeket a legtöbb élő szervezet a veleszületett immunválasz során termel, és ami az első védelmi vonal a fertőzésekkel szemben. A kolisztin egy bakteriális AMP-n alapul – a mikrobák a vegyületeket arra használják, hogy megvédjék magukat a versenytársakkal szemben –, de kémiailag hasonlít néhány, az emberi immunrendszerben termelődő AMP-hez.

A kolisztin kiterjedt alkalmazása az állattenyésztésben az 1980-as évektől elindította a kolisztinrezisztencia géneket hordozó E-coli baktériumok megjelenését és elterjedését, ami végül a gyógyszer mezőgazdasági felhasználásának széles körű korlátozásához vezetett. A legújabb tanulmány azonban azt sugallja, hogy ugyanezek a gének teszik lehetővé a kórokozók számára azt is, hogy könnyebben elkerüljék az AMP-ket, amelyek a saját immunválaszunk sarokpontját képezik.

A vizsgálat során az MCR-1 nevű rezisztenciagént hordozó E-coli baktériumokat AMP-knak tették ki, amelyekről ismert, hogy fontos szerepet játszanak a csirkék, sertések és emberek veleszületett immunitásában. A baktériumok emberi vérszérumra való érzékenységét is megvizsgálták.

A tudósok azt találták, hogy az MCR-1 gént hordozó E-coli legalább kétszer olyan ellenálló volt az emberi szérum általi elpusztítással szemben. A gén átlagosan 62%-kal növelte az emberi és állati AMP-k elleni rezisztenciát azokhoz a baktériumokhoz képest, amelyekből hiányzott a gén. Az eLife folyóiratban megjelent tanulmány azt is kimutatta, hogy a rezisztens E-coli kétszer nagyobb valószínűséggel pusztítja el a fertőzéssel beoltott lepkelárvákat, mint a kontroll E-coli törzs.

Az antimikrobiális rezisztencia súlyos globális fenyegetést jelent – az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy 2050-re évente akár 10 millió ember is meghalhat a szuperbaktériumok következtében –, ezért annyira sürgős az új antibiotikumok iránti igény. Egyre nagyobb az érdeklődés az AMP-k gyógyszerként való potenciálja iránt, a fejlesztés alatt állók némelyike pedig humán AMP-n alapuló gyógyszereket is tartalmaz.

(forrás: TheGuardian)