Plohn Józsefnek, a 150 éve született fényképészmesternek is köszönhetjük, hogy ismerjük, miként is nézett ki a város a századelőn. A Plohn műterem 75 évét bemutató tárlat szombati látogatóinak a kiállítás kurátora, Bernátsky Ferenc az Alföldi Galériában mesélt a fényképészről, a családjáról és a barátairól, valamint az 1900-as évek elejének Hódmezővásárhelyéről is.

Akkoriban nem kis feladatot jelentett a kor fotósainak, ha nem a műteremben készítettek fényképeket. Bár a hatalmas fényképezőgép összecsukható volt, szállítani azt nagyméretű táskában lehetett. Kezdetben a folyékony, fotólemezre kerülő fényérzékeny emulziót a fényképészek maguk állították össze és vitték fel, amely folyamat a helyszínen nem volt egyszerű, azonban később, a zselatinos szárazlemezek megjelenésével a már előkészített üveglemezeket vihette magával a fotográfus.

Így készült a kiállításnak az a fotója is, amelynek közepén egy két és félméteres, száztíz kilós harcsa látható. A Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusától a látogatók megtudták, hogy a kapitális halat 1930. február 15-én fogta ki a Tiszából a Lakitelek és Tiszaug közötti vasúti híd környékén a szegedi halász, Bitó Antal és csapata, akik a harcsát Szegedre szállították. Hírét vette ennek a vásárhelyi vendéglős, Rapcsák Péter, aki a megvette a kapitális ragadozót a szegedi étteremtulajdonosok elől, s Vásárhelyre hozatta. Mielőtt halászlét készítettek volna belőle, Plohn József megörökítette a halat, s az annak tiszteletére összegyűlt társaságot.

A képen látható a vendéglős Rapcsák Péter, valamint fia, András, aki később matematikusként a Debreceni Tudományegyetem rektora lett. Az ő fia - szintén András - lett a rendszerváltást követően Hódmezővásárhely polgármestere, akinek lánya, Katalin volt az, aki a múzeum munkatársait segítette a fotón látható személyek azonosításával.

A tárlatvezetésen szó volt arról a felvételről is, amelyen a műterem előtt Plohn a művészbarátaival, Tornyai Jánossal, Kallós Edével, Iványi-Grünwald Bélával, és édesapjával, Plohn Illéssel együtt lett megörökítve, míg a háttérben Iványi-Grünwald Béla Isten kardja című képe látható.

Ipartörténeti szempontból is különleges az a fénykép, amely a mai Szeremlei és Bajcsy-Zsilinszky utcák kereszteződésében készült az 1900-as évek elején és megörökítette, amint ezer darab Kalmár-féle rostát visznek a Nagyállomásra, hogy aztán exportálhassák őket. A fotó különlegessége, hogy Kalmár Zsigmondot és üzlettársát, Borza Károlyt később retusálták rá. A gyár a Kalmár által kifejlesztett rostákból Szerbiába és Oroszországba is exportált, azonban az 1919-es román megszállás alatt a gyár jelentős részét leszerelték, s a vállalkozás csak nehezen tudott talpra állni az 1920-as években.

A Plohn műterem 75 éve című kiállítás július végéig látogatható az Alföldi Galériában.