Hódmezővásárhelyen a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen kedden emlékeztek arra a többszázezer magyar emberre, akiket a magyar társadalom előbb a politikai diskurzusban, majd jogi eszközökkel taszított ki magából, végül a szabadságuktól és az életüktől fosztott meg.

A kiállítóhelyet működtető Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója, Miklós Péter a holokauszt magyarországi emléknapján rámutatott, ezzel hetvenöt éve súlyos és a magyar történelemben példátlan áldozatra kényszerítették azt a közösséget, amely kultúrájában, nyelvében és a hazájához való lojalitásában is erősen asszimilálódott a magyarsághoz.

A megemlékezésen Márki-Zay Péter polgármester köszöntőjét követően Árva László, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola igazgatója, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) helyi elnöke beszélgetett Róna Tamásfőrabbival, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) Szentírás és Talmudtudomány Tanszékének vezetőjével, a nemrég megjelent, A magyarországi zsidóság története című kötet szerkesztőjével.

A főrabbi elmondta: a Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében merült fel, hogy a Keresztény-Zsidó Tanács, amely a hazai keresztény egyházak, valamint zsidó vallási szervezetek képviselőinek hivatalos tanácskozó testülete tankönyvet készítsen a magyarországi zsidóság történetének bemutatására.

A kötet fejezeteinek megírására a korszakok legmeghatározóbb kutatóit kérték fel, így a tankönyv a keresztény, keresztyén és zsidó emberek együttes gondolkodásában születhetett meg az őket összekötő Örökkévalón túl a tudomány és az emberi értékek mentén. Róna Tamás elmondta: a kötet első sorban a középiskolások és a felső oktatában tanulók számára készült, de segíti a pedagógusok felkészülését is a történelem-, etika-, vagy osztályfőnöki órákra.